2012. szeptember 22., szombat

közös projekt

szóval úgy alakult a kis főzési projektem nemrégiben, hogy végre megint közösen tudtam alkotni az egyik lakótársammal, akivel korábban is nagy gasztropartikat csaptunk :) azért ez a lelkesedés, mert ugye a diétám nagyon komplex és nem akartam sosem senkire sem rákényszeríteni a picit másabb nyamiságaimat. főleg nem az elkészítésüket.
nem mintha, nem lennének kedvesek és nem szállnának be... de most annyira jólesett, hogy abszolút véletlenül megint úgy alakult, hogy kreatívkodhattunk együtt. és olyanokat eszünk megint együtt, amit mindenki szeret és nem kell nagyon variálni rajta...kihagyás, hozzáadás stb. :)

most a borsós korszakomat élem, de meg ne kérdezzétek, hogy miért, mert semmi komoly indokom nincs rá. mellé természetesen megérkezett a gomba is. szóval, ha valaki meglát ezekkel a kezemben, rettegjen, mert alkotni fogok....:)
a recept is a borsós husi továbbfejlesztett változata párolt káposztával. de csakis a legfinomabb kiadásban. volt már olyan bejegyzésem, amelyben írtam az egyszerű borsós husiról. emlékeztetőképpen gyorsan leírom, hogy mindenki képben legyen :)
és megjegyezném, hogy ezt elég gyorsan el lehet készíteni. megunni nem lehet és laktató is. kezdő szakácsoknak bátran ajánlom, ha húsimádóknak főznének :)

vegyünk elő egy kis lábast. vágjunk egy fej hagymát szálasra és pirítsuk üvegesre olívaolajon. mikor már szépen megpuhult, adjunk hozzá kis borsot és fokhagymát. majd tegyük hozzá a husit. ebben az esetben pulykaapróhús volt a bűnös :) a lehel téren szépen kacsingatott rám. igazából gyrosnak szántam, de annyira szép volt, hogy gondoltam nemesebb célokra is megfelel majd:)
a husit szépen puhítsuk át ebben a fűszeres, hagymás közegben. forgassuk át az elején, majd, amikor már látjuk, hogy szépen kezd sülni, fedjük le, hogy puhulni tudjon. és pici vizet öntsetek mindig alá, mert elég hamar oda tudja kapni, ha nem figyelünk :D

közben egy másik lábasban szintén olívaolajon pirítsunk meg egy kis fej káposztát. ezt természetesen előtte szálasra vágtuk. nem kell mindig lilakáposztában gondolkozni. a "rendes káposzta" is tökéletesen megfelel a célnak. a puhulás itt kicsit időigényesebb, de pici vizet öntsük alá, amikor már látjuk, hogy a káposzta összeesett,nehogy odaégjen... kevés xilit hozzá és kömény, majd fedjük le és hagyjuk, hogy párolódjon. mindig kóstolgassuk, mert elég csalóka, hogy mikor lesz jó:)

amikor készen lett a husi és a káposzta, akkor egy tálba először a husit kiszedtem, majd megszórtam kápival. így nézett ki, de elég rendesen eltűnt pár percen belül :D




Nincsenek megjegyzések: